Elképesztően fontos, hogy az ember jó szellemi és testi állapotban élje a mindennapjait, mert ennek hatása van az egész életminőségre. A kiégés elkerülése érdekében mindenkinek tenni kell, de ha netán bekövetkezik, akkor sem szabad csüggedésnek adni a fejünket. A kiégés manapság annyira gyakori jelenség, hogy nem szabad az embernek sajnálni magát, esetleg másokat, ha ezt tapasztalja, hanem sokkal inkább proaktívan érdemes az ügyhöz állni.
Meglehet, hogy a kiégés nem éppen új jelenség, de tény, hogy az utóbbi néhány évtizedben jobban kezdtek figyelmet fordítani a dolognak a pszichológusok. Az is lehet, hogy eddig is létezett, viszont a média lassúbb működése okán nem kapott akkora mértékű publicitást, hiszen nem volt még internet és hasonlók. Ma már számtalan szakember kutatja nem csupán a kiégés gyökereit, de legfőképpen annak megoldásának lehetőségeit, hiszen a lényeg mindig ez. Nem mindegy mennyi értelmetlen, kínlódásban, gyötrődésben leélt évet kell az embernek maga mögött hagyni, mire megtalálja a kiutat.
Kulcskérdés a mérték, ez pedig meglehetősen általánosan értendő a táplálkozásban, a mozgásban, munka és szabadidő megfelelő arányának megtalálásában. Fontos, hogy legyen egy olyan hobbija az embernek, amibe csúnyán szólva menekülhet, ha úgy érzi, kiégés van a láthatáron. Ha kívülről nézzük, nem is olyan nehéz észrevenni a tüneteket, de természetesen mindez sokszor már csak utólag válik világossá. Az álmatlanság, a tartósan rossz kedélyállapot, a közöny, az emberektől való eltávolodás mind jele lehet a kiégés folyamatának.
Mindenképpen jó, ha van körülöttünk valaki, aki objektív mércével mérve képes figyelmeztetni az esetleges túlzások kapcsán. Sokszor túl szenvedélyesek vagyunk a munkával vagy egy-egy ügy kapcsán, ilyenkor pedig nehéz észrevenni saját magunkon, hogy rossz irányba mennek a dolgok és a kiégés a küszöbön van. Ezért jó, ha vannak a közelben barátok, esetleg család, aki őszintén képes elmondani a véleményét, ezzel pedig segít a helyzet javításán. Legyen Ön is figyelmes magával és környezetével!